Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat

A Halotti beszéd és könyörgés üzenete a böjtben

Karvansky Mónika

„…Isten mégis nagyobb a mi szívünknél…”
(János első levele 3,20b)

Az ünnepes félév azon szakaszába érkezett életünk a 2013. esztendőben, amit böjtnek hívunk. Már maga a szó is sokaknál olyan tartalommal párosul, amelyet a lemondás, az ételek, italok, kedvtelések elhagyása jellemez. Tehát a köztudatba a böjti időszak úgy jutott be, mint egy lemondással teli időszak, ami ellentéte az előző pár hétnek, a bálok és a farsang idejének.

Tudjuk azt, hogy hamvazószerdával kezdődik az a 40 napos időszak, mely a virágvasárnapon át, nagyhét, nagypéntek és húsvét vasárnap, a feltámadás ünnepével végződik.

Hamvazószerda egy nagyon komoly dolog felismerésére hív. A pornak és a hamunak komoly üzenete van.

A Halotti beszéd és könyörgés szövege és tartalma jut eszünkbe, ami nagyon értékes magyar keresztyén emlékünk. Így szól:

„Látjátok feleim szemüthükkel mik vagymuk, isa por és hamu vagymuk.”

Hamvazószerda üzenete pontosan ez! Látjátok felebarátaim szemetekkel mik vagyunk? Bizony por és hamu vagyunk!

Számunkra is ez az üzenete: Ember, nézd meg, ez vagy! Ebből lettél és ezzé leszel. Minden, ami többlet benned, az a Teremtőd ajándéka, mikor a porba életet lehel.

Nézzük csak meg Testvéreim mivé is lesz az ember, a világ, az ördög kísértései közepette. Elhiteti nemcsak az Édenkertben Ádámmal és Évával, hanem itt a 21. században az emberekkel, hogy Istenhez hasonló leszel.

Az Édenkerti történet több ezer évvel ezelőtt íratott le, a Halotti Beszéd és Könyörgés kb. egy ezer évvel ezelőtt. Lássuk meg Testvéreim, hogy bizony a mai világunkban sincs ez másképpen, ami az ember életét és halálát illeti, mint amiről az ősi írás is beszél!

Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk.
Mennyi malasztban teremté kezdetben [Úr] mi ősünket,
Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá.
És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie.
Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék:
"Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz".
Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé.
Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltott gyümölcstől,
és az[on] gyümölcsben halált evék.
És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala.
Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék.
Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba:
és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] ő nemének.
Kik azok? Mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel:
Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk.
Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki,
és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] őbűnét!

Testvéreim lássuk meg, hogy az ördög, a kísértő tanácsaival eddig jutunk! A porsátorunk sírhalmáig. Nincs kivétel, mindenki.

Tehát Adám és Éva édenkerti történetétől, a magyar Halotti Beszéd és könyörgés megírásának idején át, mind a mai időkig ez a tény nem változott.

Ezért jó, mikor Hamvazószerda napja belekiált életünkbe, hogy ember nézd meg, ez vagy! Por és hamu!

De most előttetek kedves Testvéreim szeretnék egy ívet húzni hamvazószerda és húsvét vasárnapja között. Legyen ez az ív ugyanolyan szivárványív, amelyet Isten Noéval kötött és szövetsége jeléül az égre helyezett. Ez figyelmeztessen és ez adjon reményt arra, hogy Isten az emberrel szövetséget kötött, tehát nem hagyja veszni.

Ezáltal is szeretnék a böjt igazi jelentésére, az igaz böjtre rávilágítani.

Isten az emberre már a teremtés hajnalán igent mond.
Isten az emberre Fia elküldésével igent mond.
Az ember megmentésére Krisztus keresztáldozatával igent mond.
Harmadnapon való feltámadásával pedig reményt ad, minden benne hívő keresztyén szívnek.

Az tény, hogy mindnyájunkat Isten teremtett, tőle kaptuk az életet. Viszont Isten gyermekének lenni egyedül a Jézus Krisztusba vetett hit által lehetséges. Az idvezültek seregébe tartozni, csakis Krisztus feltámadásába kapaszkodva lehetséges.

Hogy ez nem egyéni vélemény csupán, azt lássuk meg a Halotti Beszéd és Könyörgés szövegéből, ami semmi másba, csak ebbe tud kapaszkodni és így kérni az Urat, hogy a sír mély sötétsége fölött ez a reménység ragyogjon az ettől az élettől búcsúzónak.

Szerelmes Testvéreim! Imádjunk e szegény ember lelkéért, [a]kit Úr e napon e hamis világ tömlöcéből mente, [a]kinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze, hogy bírságnap jutva mind[en] ő szentei és kiválasztottai között jobb felől iktatnia élessze fel őt! És tibennetek.
Clamate ter: kyrie eleison!

Őseink a feltámadás kegyelmében reménykedtek és ezt fogalmazták meg.

„Akié a Fiú, azé az élet, akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.”
(János első levele 5,12)

János apostol levelében nem a világi embereknek írt. Nem nekik ad a hit vezetésében tanácsot és útmutatást, hanem a gyülekezetnek, annak minden tagjának. Azoknak, akik ismerik az evangélium üzenetét. Akik ismerik azt a reménységet, amely Krisztusban adatott mindnyájunknak.

Ezt írja az akkori gyülekezetnek és ezt üzeni ma nekünk is:

„Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, amikor ez nyilvánvaló lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.”
(1Ján.lev. 3:2-3)

Kedves Testvéreim ennél jobb tanáccsal, mint János apostol, senki nem tudna titeket ellátni a böjti időre. Itt olvashatjuk és hallhatjuk a böjt igazi lényegét és célját.

Azért akarunk tiszta testtel, lélekkel és szívvel élni, mert Ő, a mi Megváltónk is az! Nem azért, mert a hagyomány, az egyházi követelmények ezt várják tőlünk.

A tisztaságra törekvés lelki értelemben öröm számunkra. Nem lemondás, nem mélabú, nem lehajtott fejjel járás, mert sajnáljuk magunkat a böjt követelményei miatt. A tisztaságra törekvés szív szerinti, örömteljes és nemcsak az év 40 napjára szól!

Ugyanúgy Testvéreim, mint az Advent, ami nem négy hétből áll, hanem addig tart, míg Krisztus vissza nem jön az ég felhőin. Ugyanúgy a böjt, az igaz böjt is addig tart, míg dicsőségben meg nem jelenik a mi Megváltónk.

Az a reménység, ami Krisztusban megjelent milyen távlatokat nyit nekünk?

Ez a reménység visz el minket a húsvét vasárnapi üres sírhoz.
Ez a reménység visz el minket a feltámadás valóságához.

A böjt 40 napja ebben a hitben és reménységben akar mindnyájunkat megerősíteni. Hogy életünk, testünk fölött nem az ördögé és a poré az utolsó szó, hanem azé az ígéreté, amely által a feltámadás dicsőséges ruháját felölthetjük magunkra.

Ezzel a hittel és reménységgel nézzetek a böjt 40 napjára, ez erősödjön bennetek!

Lélekben, értelemben jussatok el addig a bizonyosságig, hogy a portól a megdicsőült állapotig Isten szivárványíve, a Krisztusban velünk kötött szövetsége feszül. És ezért a reménységért legyetek készek eldobni mindent a kezetekből: ételt, szórakozást, jókedvet, pénzt, vagyont, bármit. Csak egyet ne tévesszetek szem elől:

a Krisztusban megfeszített szövetséget az ég és a föld,
Isten és ember között,
a te életed és a te Teremtőd között Jézus Krisztus által.

Így érthetjük az apostoli igét: „Gyermekeim, senki meg ne tévesszen titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan ő is igaz.”

Tehát az igaz böjt nem emberi hagyományokra, követelményekre épül. Ez által nem sok lépést lehet tenni az örökélet elnyerésére. Viszont a mérce szem előtt tartásával egész életünkben az igaz böjt reménységét élhetjük.

A mérce nem más, mint Krisztus, aki igaz és nincs benne semmi hamisság.

Azt mondja János apostol, hogy „Azért jelent meg a Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.” A te életedben is, és minden ember életében. De ehhez kell annyi hitbeli felismerés, hogy életemet kinyitom Krisztus újjászülő akarata előtt. Nem magam akarom megélni a böjt harcait, hanem engedem, hogy életemben, testben-lelkemben ő munkálkodjon, az az igazság, mely által az én életem is igazzá válik.

Így hát Testvéreim az előttünk álló időszak adja meg, hogy ahhoz a reménységhez kerüljünk közelebb imádsággal, igeolvasással, a jó cselekvésével, ami azt az ígéretet hordozza, mely a porsátor és annak lakhelye, a sír mélysége és a megdicsőült test és a menny magassága között feszül

Így a mennyei öröm előszele már ebben a földi életben is lágyan simogatja arcunkat, életünket.

Befejezésül és útravalóul 2013 böjt idejére János apostol igei üzenete, tanácsa:

„Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal.
Ebből tudható meg, hogy az igazságból valók vagyunk.”
(János első levele 3:18)
Ámen

Karvansky Mónika, református lelkipásztor

* * * * *